A Bakonyi Természettudományi Múzeum története

Az 1972-es alapítású Bakonyi Természettudományi Múzeum előtörténete és jogelőd intézményétől származó legrégibb gyűjteménye jóval korábbra, a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Ebben az időszakban figyeltek fel először a Balaton hinarasodására, s ennek kapcsán létrejött egy olyan tudományos testület, mely feladatául tűzte ki a Balaton-környék természet- és társadalomtudományi feltárását. Az elvégzett kutatások eredményeit egy 13 kötetes monográfiasorozatban publikálták (Balaton-monográfia), miáltal a Balaton-környék Európa legjobban kutatott kistájává vált. A munkában részt vett Laczkó Dezső piarista tanár, geológus, az 1902-ben alapított Veszprém Vármegyei Múzeum és Könyvtár első igazgatója is. Geológiai gyűjteménye volt a vármegyei múzeum első természettudományos gyűjteménye. A II. világháborút követően a Vármegyei Múzeum és Könyvtár szétvált, utóbbiból fejlődött ki a mai Eötvös Károly Megyei Könyvtár. A közös intézmény könyvtárát a szakterületnek megfelelően osztották szét a két utódintézmény között. Az ötvenes években ismét volt természettudományos muzeológusa az intézménynek, aki az egykori Balaton-kutatás mintájára 1962-ben megszervezte a Bakony természeti képe kutatóprogramot. Ennek lényege: külső munkatársak (tudományos kutatók, amatőrök) bevonásával gyorsítani, szélesíteni lehet a kutatásokat, megsokszorozva annak hatékonyságát. Az új tudományszervezési modell hatékonynak bizonyult, a kutatások fellendülésével olyan mennyiségű természettudományos gyűjteményi anyag jött létre, mely szétfeszítette a veszprémi Bakonyi Múzeum Természettudományi Osztályának kereteit s elvezetett a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságon belül működő Bakonyi Természettudományi Múzeum megalakulásához. A múzeumnak Zircen, az akkor állami tulajdonban levő egykori Ciszterci Apátság épületében találtak helyet. Ott az ötvenes évektől működött egy kis helytörténeti kiállítás, ennek integrálásával, majd fokozatos megszüntetésével nyert teret a Bakony természeti értékeit bemutató kiállítás. Az alapítást követően a múzeum szakembergárdája fokozatosan növekedett, ezzel együtt nőttek a gyűjtemények is. A kiállítás többszöri felújítás, átépítés mellett egy emelettel lejjebb költözött, s teljesen megújult. A barokk épületegyüttes az 1990-es évek elején visszakerült jogos tulajdonosa, a Ciszterci Rend birtokába. Egy idő után úgy tűnt, hogy a múzeumnak ki kell költöznie az épületből. A múzeumi munkatársak és gyűjtemények elhelyezésére a megyei önkormányzat épületeket vásárolt és újíttatott fel. A legújabb fejlemény, hogy a tulajdonos Ciszterci Rend és az intézmény fenntartója, a Veszprém Megyei Önkormányzat bérleti egyezséget kötött, mely szerint 10 esztendeig a kiállítás maradhat az apátság épületében, s kisebb fejlesztésre is sor kerülhet.