Babér-és farkasboroszlán

A második cikkünk két boroszlánról szól, melyből a babérboroszlán az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma kiállításában is megtalálható. Babér-és farkasboroszlán
Amikor télen és kora tavasszal a Magas-Bakony erdeiben járunk, a meztelen fák és a száraz avar ölelésében gyakran figyelmesek lehetünk egy-egy üde, sötétzöld cserjére, a babérboroszlánra. A cserjefaj vastag levelei örökzöldek, télállóak, sőt apró sárgászöld fürtökbe tömörülő virágai sokszor már februárban megjelennek a levelek hónaljában. Előfordulásának súlypontja a Bakonyra korlátozódik, éppen ezért az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumban is megtekinthető egy babérboroszlán makett a bakonyi bükkös élőhely jellemző növényfajai között. Ritka, veszélyeztetett növényfaj. Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft. Populációi a Magas-Bakonyon kívül a Keszthelyi-hegység és a Vértes bükköseiben, szurdokerdőiben is megtalálhatóak.
A farkasboroszlán impozánsabb rózsaszínű virágzata szintén tél végén ontja erős illatát. A levél vékony, felül matt, világoszöld és fajtársával ellentétben nem örökzöld. Szórványos populációval a középhegységeink üde lomberdőiben találkozhatunk. Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft. Nevében a farkas előtag utal a növény mérgező tulajdonságára, mely hasmenést, hányást, bőrgyulladást előidéző mérgező vegyületeket tartalmaz. Ennek ellenére a mérgező skarlátpiros terméseit a madarak károsodás nélkül, előszeretettel fogyasztják, sőt a növény terjesztéséhez is hozzájárulnak.