Közönséges nünüke (Meloe proscarabeus)
Kora tavasszal a legkorábban megjelenő bogárfajaink közé tartoznak az erdei utak, gyepek szélén mászkáló röpképtelen nünüke-fajok. Leggyakoribb fajuk a közönséges nünüke (Meloe proscarabeus). A nőstények potroha a rengeteg petétől hatalmasra duzzad. Bonyolult fejlődésük miatt több ezer petét kell lerakniuk ahhoz, hogy biztosítani tudják néhány utód bogárrá fejlődését. A földbe kapart gödröcskékből kikelő, apró (2 mm-es) lárvák virágokra másznak és az arra repülő, földben fészkelő méhekre csimpaszkodnak. A méhek fészkébe vitetik magukat, ahol a méz tetején úszkáló méhpetére pottyannak, amit elfogyasztanak, később mézzel és virágporral táplálkoznak. A hímek kisebbek, 6. és 7. csápízei szabálytalan alakúak, így a csáp megtörtnek tűnik. Olyan területeket kedvelnek, ahol sok méhféle fészkel. Testnedvük mérgező kantharidint tartalmaz.
A közönséges nünükéhez nagyon hasonló a kék nünüke (Meloe violacea), amely szintén széles körben elterjedt. Míg a közönséges nünüke színe feketéskék és szárnyfedője erősebben ráncolt, addig a kék nünüke élénk kék színben pompázik. Zircen a Pintér-hegyen mindkét faj megtalálható.
Szöveg: Dr. Kutasi Csaba (entomológus)
